Az öcsém konkrét reakciójáról korábban beszámoltam. Legalábbis arról a részéről, amit publikusnak ítéltem. Több más esetben is kaptam személyes visszajelzéseket, amelyek szinte mindegyike biztatott a folytatásra, ami jól esett. A telefon, e-mail, sms, szóbeli 'üzenetek' mögött rendre meghúzódott az a tény, hogy a 'commentelők' személyesen ismerték az adott írás 'szereplőit', és vagy ez a tény önmagában, vagy az analógia a saját családi, baráti stb. környezetük személyeivel, történéseivel indított el bennük gondolatokat, váltott ki érzelmeket. Én azt vártam, hogy maradva a blog műfajon belül 'Megjegyzéseket' fűznek egyik-másik bejegyzéshez, de ezekből az előzőekhez képest töredéknyi se érkezett. Ennek az okát nem értem, talán az olvasókör összetétele, generációs sajátossága a magyarázat. (A Megjegyzést először csak én látom, s eldönthetem a további sorsát!...)
1 megjegyzés:
Egy reszt generacios az ok. Mas reszt az ok foleg az, hogy a bejegyzesek tul szemelyesek ahhoz hogy itt diszkurzusba bonyolodjunk.
Mert aki erintett az jelez kozvetlenul, mas modon, aki pedig "tavolabbi" olvaso, az talan nem akar, nem tud mit hozzafuzni a szemelyes temakhoz, mert nem tartja ildomosnak.
Ez nem vesz el a blog ertekebol, ez csak nem egy fozoblog ahol ertekezunk a hozzavalokrol. :)
Megjegyzés küldése