Barát

(A barátaimról, illetve a barát kategóriáról külön is szeretnék írni. Nehéz téma.

Ami nem az, hogy a Teremtőnek köszönhetően van két gyerekkori barátom. Az egyikőjük családja két éve megkért, hogy írjak néhány sort a 60. születésnapra általuk szerkesztett 'meglepi' albumba. Mivel ez esetben már volt nyersanyagom, a témát ezzel indítom.)

Mi fél szavakból is megértjük egymást.

Azt mondod Hajdú, azt mondom Böszörmény,

azt mondod református, azt mondom katolikus,

azt mondod Bocskai, azt mondom Vörös Csillag,

azt mondod Fradi, azt mondom Vasas,

azt mondod Fürdőbál, azt mondom Fürdőkert,

azt mondod 'szamársziget', azt mondom „Megnézem a dobost.”,

azt mondod körhinta, azt mondom „Kövek a vízparton…”,

azt mondod kertalja, azt mondom foci,

mert mi itt nőttünk fel, itt fociztuk végig a vasárnapokat és a délutánokat és te megtanítottál focizni.

Mi fél szavakból is megértjük egymást.

Azt mondod Bocskai, azt mondom gimnázium,

azt mondod „B”, azt mondom „C”,

azt mondod Attila, azt mondom Jóska bácsi,

azt mondod Berci bácsi, azt mondom Mihály János,

azt mondod Györgyi néni, azt mondom Poór János,

azt mondod Micu bácsi, azt mondom Kertész László,

azt mondod sapka, azt mondom „De pajkos vagy Jánoska!”,

azt mondod Sziti, azt mondom foci,

mert ezek voltak a mi gimis éveink, amikor gyakran kimerülésig rúgtuk a bőrt.

Mi fél szavakból is megértjük egymást.

Azt mondod Jani bácsi, azt mondom Anti bácsi,

Azt mondod Piroska néni, azt mondom Zsuzsika néni,

Azt mondod "Egy kis tísztát?", azt mondom "Együnk!".

Azt mondod Péter és Jutka, azt mondom Imre,

Azt mondod Márta, azt mondom Klára és Tünde,

Azt mondod Mariann és Andi, azt mondom Marci és Panni.

Azt mondod Bogi és Zsombi, azt mondom Léna és Marci.

mert szétváltak az útjaink, de a Sors akarata szerint némi rásegítéssel aztán ismét összefutottunk.

Mi fél szavakból is megértjük egymást.

Azt mondják ’parasztok’, mi azt mondjuk, igen parasztok voltak a szüleink.

Azt mondják böszörményi libások, mi azt mondjuk, csak eljutottunk a tanárságig.

Azt mondod barát, azt mondom Tóni,

Azt mondják Imre, azt mondjuk barát.

Mert mi félszavakból is megértjük egymást.

Tudom, van egy barátom a szomszéd várban, és tudjuk, van egy közös barátunk Budán.

Se fél, se egész további szavakra nincs szükség.